(A tánciskolák felsorolását az oldal aljára érve találod!)

A “salsa” szó szótári meghatározásban pikáns, csípős-fűszeres szószt jelent. Emellett egy egyszerű fogalom a különböző afro és latin ritmusok egybeolvadásának érzékeltetésére, amelyet az 1960-as évek végén találták ki a latin zene jobb eladhatóságának érdekében. A zenei örökség forrása Kuba, de a nagyvilágban való elterjesztésének érdeme a new yorki puertoricóiaké, akik mindmáig egy népszerű és globális tradícióként őrzik és művelik a salsát. A salsa szó jelenthet egyedülálló zenei stílust, de egyben a latin táncok egy egyedülálló összetevőjét is, mely megköveteli a táncostól mozgásainak és lépéseinek egyeztetését a zenével.

A salsa kifejlődésének egyik legfontosabb helyszíne Északnyugat – Afrika, ahol az afrikai bennszülöttek, mint a Yoruba, a Congo és a Bantu törzsek saját, 12/8-ados ütembeosztású harang- és dobritmus mintákból álló, gyors és bonyolult ritmusú zenével hívták elő isteneiket kifejezve az irántuk érzett tiszteletet és hálát. Ezt a zenét többnyire RUMBÁ-nak és MAMBÓ-nak nevezték, amelyek egy különlegesen egyedi ritmusra, a CLAVÉ-ra alapultak. A mambó szó szerinti jelentése az, hogy “beszéd az istenekkel”, amely később Kubában a Congo törzs szakrális éneke lett. A 17. században az európai népek afrikai rabszolgákat hurcoltak tengerentúli gyarmataikra, így jutott át az afrikai bennszülött törzsek rumbája Kuba szigetére, ahol csak DANZÁ-nak nevezték és a kubaiak nemzeti táncává vált. Kubában a DANZA két különböző irányban fejlődött tovább.

A vándormuzsikusok hatására az afrikai rumbából és a spanyol tradícionális zenéből egy új rumba stílus jött létre, a GUAGUANCO, amely a kubai középosztály közkedvelt táncának, a RUMBA SON MONTUNO , vagy röviden a SON kialakulásához vezetett.

A másik fejlődési irány alapjaként az európai contradanza szolgált. Jellegzetes része volt az élénk coda (zenei befejezés – utólsó fúvás). Ezt főleg a rézfúvós zenekarok, vagy tipicas-ok játszották, majd a ’20 – as években létrejött charanga együttesek már alkalmaztak hegedűt, chellót, zongorát, guiro-t (kivájt lopótök fésűvel), klarinétot, furulyát, basszust és kettős dobot.

A 20. században a latin kultúra egyre nagyobb ismertségre tett szert Amerika szerte, így kialakultak a ma ismert salsa stílusok: kubai salsa, Puero Rico salsa, Los Angeles salsa, kolumbiai salsa, New York Salsa.