Pásztortánc, József – legenda és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes új bemutatója – kulturális összefoglaló

A hétvége folyamán több táncelőadás bemutatójával kapcsolatban nyilatkoztak a rendezők, koreográfusok – legyen az balett vagy néptánc. Összefoglalónk következik.

 

 

 

A pásztorkultúrát állítja középpontba Berecz András adventi estje a Müpában

 

 

 

 

A pásztorkultúrát, annak zenés, táncos, mesés arcát, Kodály Zoltán kórusműveit állítja december 9-i Művészetek Palotája – beli adventi estje középpontjába Berecz András, amely egyben tiszteletadás Ugrin Gábor karnagy emléke előtt.

 

Az előadás felöleli Kodály Zoltán kórusműveit és az azok táptalaját jelentő népzenét éppúgy, mint a meséket és a táncot. Utóbbiról Kádár Ignác, csíkszentdomokosi táncos gondoskodik, míg a kórusműveket a világhírű Nyíregyházi Pro Musica Leánykar előadásában hallhatjuk a Művészetek Palotájában.

 

A Karácsonyi pásztortánc című est vezérfonalát a pásztorok világának és művészetének megidézése adja.

 

 

 

Juronics Tamás: zeneileg és dramaturgiailag is nagy kihívást jelentett a József-legenda

 

 

 

 

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője Richard Strauss egyfelvonásos balettjét a mai kor nézője számára értelmezi át a Művészetek Palotájában november 12-én és 13-án debütáló előadásban.

 

Száz évvel ezelőtt született műről van szó, amely dramaturgiailag és zeneileg is nagyon erősen a régi balett hagyományokat idézi.

 

A koreográfus szerint a Strauss-mű eltér a bibliai történettől, s ő maga sem kíván historikus szemlélettel élni. A mindössze fényképekből ismert, eredeti koreográfia egyetlen formai eleme sem fog visszaköszönni a Kocsis Zoltán vezényelte Nemzeti Filharmonikusokkal közös új produkcióban.

 

A Müpa színpadi részének egészét fehér selyembe fogják csomagolni és a táncosok ebben a teljesen letisztult térben fognak mozogni, hogy a közönség minél jobban láthassa őket és semmi se vonja el a figyelmet a történet fő száláról.

 

A téma és a zene adottsága miatt a táncosok és a zenészek eleinte külön próbáltak. Az igazi közös munka csütörtökön kezdődött a Müpában, a zenei tempók összehangolásával és a táncosok rendelkezésére álló tér bejárásával. A darab főbb szerepeiben Horváth M. Gergőt (József), Zsadon Flórát (Potifárné), Czár Gergelyt (Potifár), Juronics Tamást (Angyal) és Csetényi Vencelt (Dudu) láthatja a közönség. A húsz főre kiegészült Szegedi Kortárs Baletthez a Magyar Táncművészeti Főiskola negyven növendéke is csatlakozik a színpadon.

 

 

 

Új előadást mutat be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

 

 

 

 

Az első világháborúra emlékezik új előadásában a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház): a Sírnak a harangok… című táncdarab bemutatója november 14-én lesz a budapesti Várkert bazárban.

 

A produkcióban az együttes fiatal táncművészei, Appelshoffer János, Sánta Gergő és Tókos Attila kapnak lehetőséget, hogy koreográfusként is bemutatkozhassanak. Egyfajta belső műhelymunka gyümölcsét és egyben világháborús megemlékezést láthat a közönség.

 

A műsor címét egy régi legenda ihlette: a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják, de minden veszedelmekor az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok: így volt ez 1848-ban és a trianoni döntés előtti éjszakán is.

 

Ez egy kellő mélységű legenda, amelyben az elveszített világháborút, a fiainkat, az apáinkat, a nagyapáinkat siratjuk: a koreográfiák zömében a küzdelem, a testvérháború és a népek egymással vívott harcának nyomasztó képeit festik fel. Az egyes koreográfiák között “viccesebb” epizódok oldják a lelki nyomást.

 

A Honvéd Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójának zenei aláfestéséről az együttes zenekara mellett Kiss Ferenc, a Vujicsics Együttes, a Besh o droM és Gombai Tamás gondoskodnak.

 

 

 

Forrás: MTI