Az Operaház június 21., 22., 23. és 24-i Rómeó és Júlia előadásait Seregi László emlékének ajánlja. A Magyar Nemzeti Balett volt balettigazgatója, karizmatikus alkotója emlékére az Operaház új évadában Seregi-Shakespeare hónapot tart: 2013 áprilisában mindhárom nagy sikerű művét sorozatban játssza majd a Dalszínház balettegyüttese.

Seregi László Budapesten született 1929. december 12-én. Tizenöt és fél éves korában jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, a fogaskerékgyár raktárosa lett, majd 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettet tanult.

Koreográfiáival a Magyar Nemzeti Balett az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön is. Műveit a világ jelentős balettszínpadain – például Moszkvában, Rómában, Kijevben, Berlinben, Bécsben, Párizsban, Londonban, és Sydney-ben – bemutatták és műsoron tartják.

Seregi László 1980-ban kapott Kossuth-díjat, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003) és Prima Primissima-díjas volt.

Seregi Lászlót a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Forrás: MTI

A Budapest Táncfesztivál záró estjén, vasárnap gálaműsorral emlékeznek meg a tánc világnapjáról a Fesztiválszínházban. Itt adják át a szakmai elismeréseket. A táncoktatásért járó díjat Lovas Pál táncművész, balettmester, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola táncművészeti tagozatának tanára kapja. A tánctudományért díjjal Pálfy Gyula néptánckutatót, A táncművészetért díjjal pedig Hegedűs Sándor esztétát, tánckritikust, illetve, Deák Gyula Leventét, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatóját, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökét ismerik el.

Az évad legjobb pályakezdő táncművésze Dobrovics Réka (Inversedance, Fodor Zoltán Társulat), Leblanc Gergely (Magyar Nemzeti Balett) és Sánta Gergő (Honvéd Együttes) lett. Az évad legjobb férfi táncművészének Molnár Zsoltot (Pécsi Balett) és Kádár Ignácot (Duna Művészegyüttes), az évad legjobb női táncművészének Gyurmánczi Diánát (Győri Balett) és Hargitai Mariannt(Közép-Európa Táncszínház) szavazták meg.

Harangozó Gyula üzenetében rámutat: “A tánc, az egyik legősibb megnyilvánulási forma, amellyel ki tudjuk fejezni érzelmeinket, legyen az akár öröm, bánat vagy kilátástalan helyzetben bensőséges könyörgés egy felsőbb, megsegítő hatalomhoz”. Kiemeli, hogy a tánc a mai világban a
nemzetek közötti kommunikáció egyik legegyszerűbb és legcélravezetőbb formája, hiszen nem kell hozzá nyelvtudás, nem ismer határokat, rajta keresztül meg lehet szólítani a Föld bármelyik népét. “Életem és pályafutásom során sokat járom a világot, számtalan emberrel találkozom és beszélek, hallgatom a véleményüket hazánkról. Ez alapján meggyőződésem, hogy napjainkban Magyarországnak szüksége van a kultúrájára jobban, mint bármikor, ezen belül a táncművészetre, amely politikai és nyelvi határok nélkül pozitív üzeneteket közvetíthet a nagyvilágba” – hangsúlyozza üzenetében Harangozó Gyula. Mint írja, “ebben az egyre inkább merkantilista szemléletű világban országunk politikai elitjének fel kellene
ismernie, hogy a magyar kultúrába fektetett pénz, még ebben a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is az az invesztíció, amely a legjobb eredményt hozza a nemzet imázsa számára, ha kilépünk vele a nagyvilágba”.

Tamara Rojo 1996-ban hagyta el Spanyolországot és szerződött a Skót Királyi Baletthez, az egyéves kitérő után az English National Ballet (Angol Nemzeti Balett – ENB) együttesének tagja lett, majd három év után a londoni Királyi Balettnél folytatta pályáját, ahol első fellépése a Giselle-ben volt. Azóta eltáncolta a klasszikus és a modern repertoár nagy szerepeit, Richardo Cue koreográfus pedig kifejezetten neki koreografálta a Hófehérke címszerepét. Teljesítményét díjazták az olasz és a londoni színikritikusok, Olivier-díjjal tüntették ki, de vehetett át elismerést Madrid városától és János Károly spanyol királytól is.

A táncosnő úgy tervezi, hogy nem mond búcsút végleg a színpadnak, néhány szerepben láthatja őt a közönség, de hogy mennyit táncol és mennyit igazgat, még nem tudni. A hírek szerint Tamara Rojo koncepciózusan készült a pozícióváltásra, így a brit táncszakírók nem lepődtek meg a kinevezésen. A táncosnő a Kanadai Nemzeti Balettnél töltött el egy hónapot a társulat vezetője mellett, de gyakori vendég volt a menedzselést és az irányítást illető kérdéseivel a Covent Garden-i együttes adminisztratív és művészeti vezetőinek irodáiban is. 2011-ben a Királyi Balett vezetőjének távozásakor már felmerült a neve lehetséges utódként, az idő azonban úgy tűnik, most jött el Tamara Rojo számára.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

De nem London az egyetlen hely, ahol balerina veszi át a művészeti vezetést: Miamiban Lourdes Lopezre esett a választás. Lopez a New York City Ballet társulatában 1974 és 1996 között táncolt, majd a George Balanchine Alapítvány ügyvezetője lett, jelenleg pedig a Morphoses nevű együttest irányítja.

A Miami City Ballet vezetői 35 jelölt közül választották ki Lourdes Lopezt, akinek többi társával egyetemben nem csupán a vezetőkkel találkozott, hanem gyakorlatot is kellett tartani a társulatnak. Az új művészeti igazgató 2013 májusában kezdi regnálását, célja az, hogy a Miami City Ballet-re jellemző Balanchine-repertoárt új irányokkal egészítse ki, akár kifejezetten az ő megrendelésükre készült művekkel.

forrás: fidelio

Új tánciskola nyitotta meg kapuit Budapesten a napokban, Faluvégi András vezetésével. Az 500 nm-es, 5 tükrös tánctermes, parkettás tánciskola a XVII. kerület, Hősök tere 18. szám alatt lévő Liget Center felső szintjén található.

A tánciskola kiváló adottságokkal rendelkezik, ingyenes parkolási lehetőséggel, jól megközelíthető tömegközlekedéssel is, az Örs vezér teréről a 267E busszal kb. 25 perc, a Keleti Pályaudvarról vonattal 15 perc alatt a tánciskolába érhetünk.

Szeretettel várják vendégeiket az óráikra, és a táncosokat is akár gyakorlás céljából. A termek bérelhetők magánórákra és rendezvények céljára egyaránt.

Van Dantzigot a modern balett egyik leginnovatívabb koreográfusának tekintik. Hans van Manen-el és a díszlet és jelmeztervező Toer van Schayk-al közösen, van Dantzig forradalmasította és a nemzetközileg a kreativitás szimbólumává tette a holland balettet. 1965-től a háromtagú vezetőség tagjaként, majd Sonia Gaskell távozása után 1971-től haláláig a Holland Nemzeti Balett (HET) művészeti igazgatójaként dolgozott.

1986-ban önéletrajzi könyvet írt, melyet később megfilmesítettek. Koreográfusi pályája során több mint 50 balettet készített, ezek közül legismertebb művei a Négy utolsó dal, Monument egy halott fiúért, Onder mijne voeten, a Rómeó és Júlia és a Hattyúk tava teljes hosszúságú klasszikus változata. Rudolf Nureyev felkérése három balettet is készített. Van Dantzig balettjeiben és Nureyev partnereként a Holland Nemzeti Balett magyar prímabalerinája Aradi Mária is dolgozott 1972-től.

Forrás: Táncélet.hu

Kép forrása: Fidelio

A budapesti Operaházat és a Magyar Nemzeti Balettet képviselő Popova Aleszja és Bakó Máté műsorán a Kalóz című pas de deux és Bajári Levente Way of words című alkotása szerepel. A páros felkészülését Solymosi Tamás balett igazgató és Dózsa Imre balettmester, az Operaház mesterművésze segíti. Solymosi Tamás balett igazgató kiemelten fontosnak tartja a budapesti társulat külföldi színtéren való megmutatkozását. A párizsi sztárgálával kapcsolatban elmondta: a meghívás önmagában is bizonyítja, a hazai művészeknek helyük van a világ élvonalában, s bízik abban, hogy rövid időn belül mind nagyobb nemzetközi hírnévre tesz szert a Nemzeti Balett társulata.

Forrás: Fidelio

A kubai származású balett-táncos önéletrajzi kötete, a Nincs út hazafelé 2007-ben jelent meg. A Kuba történelmét a 19. századtól napjainkig feldolgozó regényét, saját bevallása szerint a két fellépés közötti szünetekben, úton egyik városból a másikba írta meg. A műnek még nincs címe, de a Bloomsbury Kiadó már ajánlatot tett rá és 2013-ban meg is jelenteti a regényt, amelynek fordítója Frank Wynne lesz. A kiadó igazgatója szerint a regény “merész, hétköznapi, ugyanakkor fantáziadús írás, csodálatos karakterekkel, felidézi Kuba színeit, ízeit, illatait. A cselekmény fordulatos, izgalmas betekintést ad a szigetország történelmébe, a szerző pedig szeretettel, humorral ír, olyan meggyőző erővel, mint aki tökéletesen ismeri témáját.”

A világ legnagyobb táncosai között emlegetett Carlos Acosta 1973-ban született Kubában. Apja ösztönzésére kezdett el táncolni, hogy értelmesen töltse szabadidejét. Tíz éves korában vették fel Kubában a havannai Nemzeti Balettiskolába. 1991. júniusában vette át summa cum laude diplomáját és aranyérmét.

Acosta 1989. óta világszerte a leghíresebb társulatoknál lépett fel,  pályafutása során számtalan főszerepet táncolt el, és számos díjat nyert. Ezek közé tartozik a Prix de Lausanne versenyen szerzett aranyérem, a Negyedik Párizsi Balettverseny nagydíja és aranyérme (1990. november), valamint a harmadik Ifjúsági Táncverseny nagydíja (1991. június), a chilei tánckritikusok által neki ítélt Nemzetközi Kritikusok Díja.

(V.-T.E.)

A Diótörő az Operaház téli programjának több mint hatvan éve a legkedveltebb előadása. A nagy érdeklődésre való tekintettel idén egyedülálló módon összesen tizenhat alkalommal tűzte műsorra a dalszínház. A varázslatos hangulatú művet Csajkovszkij zenéjére, Vaszilij Vajnonen klasszikus koreográfiájára a Magyar Nemzeti Balett táncosai és a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei elevenítik meg a színpadon.

December 24-én egy különleges és rendhagyó meglepetéssel kedveskedik a közönségnek az Operaház. Az előadás második és harmadik felvonásában Diótörő hercege és Mária hercegnő két szereposztásban jelenik meg. Diótörő herceg szerepében a második felvonásban Solymosi Tamás világhírű balett művész, a Magyar Nemzeti Balett mb. igazgatója lép színpadra Horányi Adrienn balett növendékkel, a Magyar Táncművészeti Főiskola tizenhét éves ígéretes tehetségével, míg a  harmadik felvonásban Diótörő herceget Simon István, a drezdai Semperoper fiatal magántáncosa, Mária hercegnőt Felméry Lili, a Magyar Nemzeti Balett nagy reménysége alakítja.

Solymosi Tamás eddigi pályafutása során a világ legjelentősebb balett színpadainak vendégeként – többek között a Bolsoj Balett, a New York-i Metropolitan, a Berlini Állami Operaház, a Bécsi Állami Operaház – a legnagyobb szólószerepeket, a Diótörő hercegét öt különböző koreográfiában táncolta.

Jean-Georges Noverre

A Nemzetközi táncnap vagy A Tánc Világnapja április 29-én van. Ezen a napon az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden éveben a világ mindenféle táncát megünneplik.

Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták.

A Nemzetközi táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése az általános felfogásban, és hogy arra ösztönözzék a kormányokat, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.

Míg a tánc az emberi kultúra része annak történetének kezdete óta, hivatali jelenléte ehhez mérten világszerte alacsony. Prof. Alkis Raftis, a Nemzetközi Táncbizottságnak az elnöke 2003-as táncnapi beszédében ezt mondta: „A 200 ország felének hivatalos szövegeiben nem is esik szó a táncról, s ennek a művészetnek a támogatására nincs külön alap létrehozva.”

A 2005-ös táncnapi események az alapfokú oktatásra koncentráltak. A CID konzultációkat kezdeményezett annak érdekében, hogy ezen a napon minden iskolában írjanak esszéket, rajzoljanak képeket a táncról, táncoljanak az utcákon stb.

2006-os beszédében a CID elnöke társaságok létrehozatalára buzdított, hogy jobban érzékelhető legyen ez a műfaj is a törvényhozók, a pénzügyi élet vezetői és a közvélemény előtt. Ahogy ő fogalmazott: „Világ táncosai, egyesüljetek!”

A 2007-es nemzetközi táncnapot a gyermekeknek címezték.

forrás: wikipedia