Híres táncosok – A kezdetek 3.

Ruth Dennis 1879. január 20-án született New Jersey-ben.

Már kisgyermekként nagy érdeklődést mutatott a színház, és különösen a tánc iránt. Fiatal korában zenés komédiákban játszott. David Belasco számos előadásában szerepelt, mint például a Zaza és a Du Barry. Egyik turnéja során állítólag egy Isist ábrázoló cigarettareklám váltotta ki belőle az egyiptomi kultúra és táncművészet iránt érzett szenvedélyes ragaszkodást. Nem sokkal ezután felvette a Ruth St Denis nevet, majd hindu művészetet és filozófiát tanult.

Korai munkáit az egzotikus miszticizmus és spiritualizmus iránti érdeklődése jellemzi. 1906-ban bemutatta első táncos előadását a “Radha, az öt érzékszerv tánca” címmel és több rövidebb darabot, mint például a Kobrát. Ezt követően 3 éves turnéra indult Európába. Darabjaival különösen nagy sikereket ért el Németországban, Ausztriában, Bécsben. Későbbi művei túlnyomórészt vallásos témájúak voltak.

1914-ben feleségül ment táncpartneréhez Ted Shawnhoz, majd az ezt követő évben közösen megalapították Los Angelesben a Danishawn Tánciskolát. Híres tanulóiknak egyike volt többek között Martha Graham. Szintén náluk tanult Doris Humphrey, Evan Burrows Fontaine és Charles Weidman, és a későbbi némafilm sztár Louise Brooks is. Koreográfiáiban ekkor már fel lehetett fedezni keleti stíluselemeket is. Kifejlesztette a „synchronic orchestra” technikát, ami hasonlóan Emile Jaques Dalcroze „eurytmics” technikájához, azon alapult, hogy a táncosnak, a zenében hallható valamennyi hangszer dallamát, saját mozgásával kellet visszaadnia.

Ruth St Denis és Ted Shawn szintén fontos szerepet játszottak abban, hogy létrehozzák a legendás táncfesztivált, a Jacob’s Pillow-t.

1931-ben férjétől mind szakmailag, mind a magánéletben elszakadtak egymástól, bár hivatalosan sosem váltak el. St Denis röviddel ezután egy időre felhagyott a nyilvános szerepléssel, és megalapította a Spirituális Művészetek Társaságát. Élete hátralevő részében egyre több időt töltött a vallás és a tánc kapcsolatának kutatásával.

1938-ban alapította az Adelphi Egyetem táncprogramját, ami az első táncosztályok egyike volt egy amerikai egyetemen.

1940-ben, La Meri-vel (Russel M. Hughes) megalapították a Natya elnevezésű iskolát és dél ázsiai táncokat tanítottak. Egy évvel később újra fellépet Massachusettsben egy fesztiválon, ahol egészen 1955-ig minden évben színpadra állt.

St Denis, a 60-as évekig aktív táncos maradt. Ekkor a legsikeresebb szóló előadásait filmre vették.

1963-ban, Raymond D Bowmannel összefogott, hogy az első teljes hosszúságú Balinese Shadow Puppet darabot az Egyesült Államokba bemutassák. A több mint 8 órás előadást a stúdiójában tartották.

St Denis meghatározó szerepet játszott az amerikai modern tánc kialakulásában, különösen a Denishawn megalapításával, mely az első szervezett tánciskola és kutatási központ volt.

St Denis úgy gondolta, a táncnak nem pusztán a szórakoztatás az elsődleges célja, sokkal fontosabb az, amit a tánc segítségével próbálunk kifejezni. A tanítványai az ő stílusából, ázsiai mozgásformáiból hozták létre később a mai modern táncokat.

Önéletrajzát az „Egy befejezetlen élet” címmel 1939-ben adták ki. 1968. július 21-én hunyt el.

Denis 1987-ben a C.V. Whitney Nemzeti Tánc Múzeum Dicsőség Csarnokába is bekerült.

(V.-T.E.)